Copy
View this email in your browser
2018. április X. évfolyam 4. szám
Egyesületi hírek
Közösségek Hete beharangozó

Egyesületünk 2017-ben csatlakozott először a Közösségek Hete országos rendezvénysorozathoz, melyet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár szervez. A kezdeményezés annyira jól sikerült, hogy 2018-ban is készülünk egy programmal.
Május 10-én, Sörédre várjuk az érdeklődőket, ahol többféle program közül választhatnak. Elsőként egy kiállítás keretében szeretnénk bemutatni mindenkinek azokat a jó kezdeményezéseket, melyeket egyes települések végeznek már évek óta, vagy akár teljesen újszerű programmal rukkoltak elő.
A kiállítások egész nap látogathatók lesznek.
A szakmai részt előadások és műhelybeszélgetés színesíti.
Ebéd után pedig egy interaktív közösségépítő játékra várjuk a résztvevőket, érdeklődőket.
A program végén pedig közösen alakítunk ki egy kis kertet Söréden, ezért is kérünk minden érdeklődőt, hogy hozzon magával egy általa választott növényt, virágot, fűszernövényt, amit ott a helyszínen fogunk közösen elültetni.

 

Munkaszervezeti Hírek
 
Tisztelt Ügyfeleink!

 A LEADER pályáztok benyújtási időszakban szeretnénk megkönnyíteni a pályázni szándékozók felkészülését, és a pályázatok  benyújtását. Ezért kihelyezett ügyfélfogadás lehetőségét biztosítjuk Söréd Község Polgármesteri Hivatalában, főként a Fejér megyei településről érkezőknek. Cím: Söréd, Rákóczi u. 59.
Kérjük a tisztelt ügyfeleket, hogy előzetesen minden esetben egyeztessen munkatársunkkal, mert Schuszter Margit csak előre megbeszélt időpontban várja Söréden Önöket. Várhatóan január 10-től minden szerdán – szükség esetén csütörtök kivételével más napokon is -  tudnak személyes konzultáción részt venni munkaidőben.
Elérhetősége: 06-70/ 431-4918 vagy
margit@vercse.hu

Eseményfigyelő

2018. május 1. Környei Majális a tóparton
2018. május 13. (vasárnap)  Dunaalmási Almási búcsú
2018. május 20. - Bokod, Műsoros Májusfa kitáncolás a tájháznál 15 órától, este Pünkösdi bál
2018. május 20. - Szomor, Nemzetiségi falunap
2018. május 21. - Dunaszentmiklós, Pünkösdi családi nap a plébánián
2018. május 21. - Szomód, Pünkösdi koncert
2018. május 21. - Várgesztes, májfadöntés
2018. május 26-27. - Vértessomlói Nemzetiségi Falunapok


 

 


Civileké a Ház Oroszlányban

A Komárom-Esztergom Megyei Civil Információs Centrum, Komárom- Esztergom Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház, valamint az Oroszlány és Térsége Civil Szervezeteinek Egyesülete Civil Információs Pontja közös szervezésében került sor a civil szervezetek számára tartott tanácsadási napra. Mecseki Melinda, a CIC munkatársa hívta meg egyesületünket, hogy mutassuk be azt a pályázati felhívásunkat, amely kimondottan a civil szervezetek száméra készült. Mivel a pályázati felhívásra még lehetőség van kérelmet benyújtani, ezért is volt aktuális a tanácsadás.
A résztvevők között voltak olyan szervezetek, akik az oroszlányi járás kistelepüléseit képviselik, mint pl. a Szákszendi Nyugdíjas Klub.
„Civil és nonprofit szervezetek képviselőit invitálták kedden tanácsadással egybekötött információs napra a művelődési központba, ahol a szervező Oroszlány és Térsége Civil Szervezeteinek Egyesülete elnökségi tagja, Elekes Lászlóné köszöntötte elsőként a megjelenteket.
A Civileké a Ház programsorozat eseményén tájékoztató hangzott el a Vértes-Gerecse Közösség nyitott LEADER pályázatairól, majd tapasztalat-átadó beszélgetésen osztották meg ötleteiket, javaslataikat a civilek képviselői.
Nem ez volt egyébként a keddi nap egyetlen rendezvénye. A délelőtti műhelybeszélgetések során a közművelődési szakterületről, ifjúságügy jó gyakorlatairól, beszélgettek a résztvevő szakemberek, segítve a területen dolgozók naprakészségét, felkészültségét, illetve egymás közti kapcsolatainak erősítését.” forrás:
www.oroszlany.hu
Mecseki Melinda arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a NEA pályázatok is át fognak alakulni jövőre. Alanyi jogon fog járni kb. 250 000 Ft-os támogatás, és ezen felül pályázhatók meg a szakmai programok.

 

 Ezüst gazdaság kiállítás Komáromban
 
A Rába-Duna-Vág ETT és a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közös Interreg V-A nyertes pályázatának része volt a komáromi Silver Economy kiállítás és vásár. Popovics György, a Megyei Közgyűlés Elnöke, Czunyiné Bertalan Judit országgyűlési Képviselő köszöntőjével kezdődött meg az „Ezüst gazdaság” Kiállítás és Vásár. A megyei HACS szervezetek (Bakonyalja-Kisalföld Kapuja Vidékfejlesztési Egyesület, Vértes-Gerecse Közösség, Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület) közös kiállító térrel jelentkeztek a szakmai fórumra. A rendezvény több helyszínen adott lehetőséget a tapasztalatszerzésre és cserére.
A Klapka-teremben elsődlegesen turisztikai vonatkozású ötletek, projektek kivitelezése volt az előadások központi témája. A megye vonatkozásában leginkább a Limeshez és a Duna-mentéhez kapcsolódtak a fejlesztési lehetőségek.
A kiállító tér színvonalasan volt berendezve. Minden kiállítóról egy rövid ismertető által tájékozódhatott az érdeklődő. Az asztalokon a termékek, prospektusok keltették fel a figyelmet. Számos határon túli, megyei és megyén túli szervezet képviseltette magát teret adva a partneri kapcsolatok kialakításának.
LEADER egyesületeink szórólapokkal, kiadványokkal igyekeztek felhívni tevékenységükre a figyelmet. Helyi termékeink segítették a térség megismerését.
Az érdeklődőket főként a megyei szintű turisztikai attrakciók, a kerékpáros turizmus lehetősége és a helyi termékek tárháza vonzotta.

 

Konferencia a Vértes kulturális örökségéről
 
A Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt-től kaptuk a meghívást a konferenciára, ahol a KD Régió kulturális örökségének bemutatása és fejlesztése érdekében gyűjtötték össze a legszemléletesebb példákat a témában és hívtak hozzá neves előadókat. Encsi Csaba főmérnök úr megnyitójában ismertette a műemlékvédelmi és régészeti konferencia gondolatának előzményeit, majd átadta a szót az első előadónak.
Dr Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos „Múltunk jelen időben” szlogennel a Vértesben folyó munkáról számolt be. A megvalósítás több ütemben zajlik, van ahol már eredményekről lehet beszámolni (Majk, Bajna, Csókakő, Tata) de vannak olyan építmények, melyek még várnak a felújításokra. A koncepció szerint a felújított műemlékeknek a felújítás után komoly gazdasági szerepet is be kell tölteniük: esküvők, rendezvények helyszínei, ajándékbolt üzemeltetése, stb. Lehetőség szerint tematikus programokkal kell kiegészíteni működésüket. A Regőci Várat hozta fel példaként, ahol az elmúlt 2 évi üzemeltetés során évi 19 M Ft bevételt produkáltak, többet, mint a település összes költségvetése. Az előadásból megtudhattuk, hogy Várgesztesen is elegendő forrás fog rendelkezésre állni, mert a tervezett 560 millió forintot más forrásból is kiegészítik még 650 millió forinttal, így hamarosan megkezdődhetnek a rekonstrukciók. A vár felújítása mellett – melynek az erdő lesz a tematikus programja - a parkoló rendszer is megújul, hűen megőrizve természeti értékeit is.
Második előadásként a Csókakői Vár régészeti kutatásairól hallhattunk érdekes információkat. A váron nagyobb kutatásokat 1962-ben, majd 1997-ben, végül 2014-2017 között végeztek. 3 nagy szakaszra osztható a vár felépítése és a kutatások is. Nagyban elkülöníthetők az egyes történelmi korszakok, aszerint ki volt a vár tulajdonosa. Az előadó, Belegrai Tamás régész megemlítette, hogy Csókakőn nagyon szép példája látható a helyi lakosok összefogásának, akik nagyban elősegítették a vár rekonstrukcióját, és a későbbi üzemeltetést. Még Csókakőn is folytatódnak a fejlesztések, sok hiányzó infrastrukturális elem (pl. büfé, ajándékbolt) is megoldódik.
A következő előadás helyszíne a szomszédos település volt, Csákberény – Orondpuszta avar kori régészeti feltárásairól számolt be Dr. Szentpéteri József, az MTA tudományos főmunkatársa. Egy kis országos betekintés során megismerhettük a 865-től jellemző avar kori hálózatot, amely jellemzi a régióban feltárt Környe és Csákberény környéki sírfeltárásokat is. Az előadó László Gyula régész-történész munkásságát méltatta, aki 28 éves korában kapott lehetőséget a munkálatokba bekapcsolódni, melyet kiváló rajztudása tett páratlanná. Munkamódszere szerint a feltárt sírokról rajzolatot készített a halott mellett található tárgyakról, leletekről. Innen tudható pl., hogy a nagyvezéreket lovukkal együtt temették el. Az interneten található digitális archívumban már minden érdeklődő számára hozzáférhetők a leletanyagok, ezzel biztosítva a további kutatásokat. A Csákberény mezőgazdasági területén található sírhelyek váratnak még további feltárásukra, de a tárgyalások megkezdődtek, a polgármester úr nyitott a kérdésben.
Ezután a Vértessomlón élő és néprajzi kutatásokat is végző Pfiszterer Zsuzsanna tanárnőtől a sváb hagyományokról, vértesi zarándokutakról hallhattunk érdekes összefoglalót. Az összegyűjtött fotók alapján egy történelmi áttekintésnek lehettünk részesei, amely az 1737-es német betelepítésektől indult, és jellemezte Vértessomlót és a környékbeli sváb településeket. A decembertől tavaszig jellemző– elsőként a Ferenc naptól egészen tavaszig Balázs napjáig tartó - ünnepek alapján megismerhettük a különböző német településekről érkezők népviseleteit, szokásait, és a ma is folyó hagyományőrzést. Náluk a kukoricacsuhéból készült tárgyak készítése volt jellemző, melyet a Luca napon is felhasználtak. De megtalálható minden kisiparos tevékenység is. A németországi bányászatból hozott ismereteik tették lehetővé az itteni lakosoknak, hogy Magyarországon először Vértestolnán indult meg a szénbányászat.
Következő előadóként Dr. Schmidtmayer Richárd, a Kuny Domonkos Múzeum igazgatója tárta fel a rejtélyeket Vértes-szentkeresztről. Az erdő mélyén megbúvó egykori Bencés apátság építésétől, az erdőispánságot fenntartó Csák nemzetség, Zsigmond király, a Rozgonyiak és őket követő uradalmak bővítésein át megismerhettük, hogyan lett a XV. században a domonkos rendé az építmény. Hallhattunk az 1964-71 között zajló régészeti kutatásokról, majd az azt követő 1980-tól zajló felújításokról. Jelenlegi formáján nem kívánnak változtatni, de a funkcióját megtalálva a további kutatások, állagmegóvás és védelem szerepel a jövő fejlesztési céljai között. Addig is köszönet illeti az alapítvány munkatársainak tevékenységét, akik a műemlék őrzésében és bemutatásában vesznek részt.
Végezetül az ebédszünet előtt a vajdasági egyházi kulturális örökségről hallgathattunk meg előadást Dr. Orcsik Károlytól.
A szünet után még 3 előadót kértek fel a témákhoz kapcsolódóan. Először Viszló Leventétől – a tőle megszokott humorral tarkítva fotókkal szemléltetve, személyes tapasztalatain keresztül ismertette a Vértes egyediségét, ezzel táj és kultúrtörténeti ismereteinket bővítve. A Bodmérról írt könyve előkészítése során, és a Vértes monográfia frissítése közben számára is eddig ismeretlen leletekre bukkant. Engedve ösztönös megérzéseinek, átadva magát a felfedezés örömének, illetve tanítói bölcseleteire emlékezve több vár maradványaira is rábukkant a Vértes különböző pontjain. A dombhalmok alól régi építmények köveire, tégláira bukkant. A régészeknek átadva a leleteket, reméli, hogy más kutatómunkák is megindulnak majd. Utalt a csákberényi előadással kapcsolatban a Csákváron feltárt avar kori kutatásokra is, melyek eredményeiről igen keveset tudnak még a helyiek is, nem kapott publikációt, a lletekből sem maradt helyben semmi. Csákvár várát is –tévesen - máshova helyezik a történészek. Ezekben kellene hasonló elmozdulásokat tenni helyi összefogásban, akárcsak a Csókakői Várbarát egyesületben tették váruk megmentése érdekében.
Végül az Erdészet blokkjaként Huber Brigitta ismertette a Merán Fülöp Vadászati és erdészeti Múzeumot, a névadó munkásságát és további fejlesztési elképzeléseket. Valamint Ruppert József elmondásában és fotói alapján a vadászati kultúra rejtelmei tárultak fel.

 
 
A kulturális gazdaságfejlesztés jó gyakorlatai
 
A konferencia első előadója Szedlacsek Emília főosztályvezető asszony volt az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkárságától. Elmondta, hogy a kultúra átadása rendkívül fontos, hisz ezzel tudást és értéket adunk át a további generációknak. Munkássága során az országban a művelődési házakat járta és minden egyes látogatása során feljegyezte az adott település értékeit is, rámutatva a helyieknek. Számukra ezek az értékek már - már természetes jelenlévője mindennapjaiknak. Prezentációjában Érd városát emelte ki, ahol II. Lajos király a mohácsi csata felé tartott, majd Érden megszállt egy éjszakára, réven átkelt a Dunán és elköszönt feleségétől. A török idők emlékhelyeként szolgáló kőemlékművet egy római korból származó kőoroszlán díszíti. Amikor helyiek, iskolások, felnőttek, idősek meglátogatják eme emlékhelyet azonnal mutatják a párszáz méterre lévő minaretet, hogy lám a török uralom ellenére sem lettek más vallásúak. Hisz a kultúrának megtartó ereje van. Beszélt továbbá Százhalombatta városáról is, amelynek ipari jellegét a néptánc törte meg, a Forrás néptáncegyüttes képében. A néptánc az egész városra jellemző életet megváltoztatta.
A kulturális turizmus lehetőségei témában dr. Ugron Zsolna írónő előadását hallhattuk. Az írónő a kulturális stratégiáért felelős igazgatóasszonyaként fő célként tűzte ki, hogy Magyarországon ne buliturizmus, hanem kulturális turizmus valósuljon meg. Országunk rejtett kulturális erőforrásokkal rendelkezik, ezeket szükséges kiaknázni és a külföldiek elé tárni. Jelenleg kollégáival készítik a kulturális turizmus stratégiáját, amely várhatóan májusban-júniusban készül el. A tanulmányhoz bárki ötletét szívesen várják.
Prof. Dr. Csath Magdolna felemelő előadásában beszélt a közgazdaságtan és a kultúra közötti kapcsolatról. Általában elmondható, hogy a közgazdászok nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a kultúra gazdaságban betöltött szerepéről, a GDP, az a mutatószám, amely a legfőbb mérőeszköze egy ország jólétének. De ez nem így van. Az ún. puha tényezők jelentőségét a szakma még nem látja. Azonban egy ország jóléte igenis mérhető ezen puha tényezők segítségével. A jólét egyenlő kell, hogy legyen a jólléttel. És nemcsak a tőkések jólléte a fontos, hanem az egész társadalomé.
Az oktatás fontosságára hívta fel a figyelmet és arra, hogy az ipari parkok létesítése helyett a falvakban létesüljenek klaszterek.
Dr. Juhász Erika, a Debreceni Egyetem tanszékvezető asszonya kvantitatív kutatással támasztotta alá a professzorasszony előadását. Az elmúlt 100 évben megfigyelhető az urbanizáció folyamata, létrejöttek az un. smart cities-ek, megfigyelhető az idősödő társadalom jelensége és a felsőfokú végzettségűek nagyobb aránya.
Mindezen változó társadalmi folyamatok hatással vannak a közösségi művelődésre, megjelennek a magasan képzett idősek igényei. Fontos, hogy a smart cities-ek mellett a smart villages-ek is létrejöjjenek, elterjedjenek.
Pap Tibor a Vértes Agórája képviseletében, majd Molnár Lajos Milán a szolnoki Agóra képviseletében beszéltek tapasztalataikról, a kezdetektől napjainkig. Szolnokon pl. nem valós társadalmi igényekre hivatkozva nehezítették annak megvalósulását, majd ezek a visszhangok néhány hónapon belül el is maradtak látva sikerét. A tatabányai Vértes Agorája most ünnepelte 5. éves születésnapját, statisztikát vonva közel 500.000 látogatót vonzott, egy egyperces filmvetítéssel fejelte meg előadását.
Az előadók sorát Moys Zoltán Hazajáró követte. Ő és egyesületi tagjai az egész Kárpát -medencét kutatja és fedezi fel, majd pedig kamerájával próbálja mindezeket bemutatni az arra érdeklődőknek. Kibocsátottak egy Hazajáró kártyát, amelynek birtokosa az ebbe a programba bekapcsolódott szolgáltatóknál kedvezményesen szállhat meg.
Molnár György a Nemzetstratégiai Intézet igazgatója a kulturális alapú gazdaságfejlesztés stratégiáját dolgozta ki. Az alapját az ipari kender termesztése adja. Magyarország a 19. században kendernagyhatalom volt, azonban mára gyakorlatilag eltűnt, de legalábbis minimális szintre csökkent a termesztése, mivel bizonyos anyagok gyártása kiszorította pl. műanyaggyártás. Felhasználása számos területen megvalósulhatna pl. textilipar, építőipar, élelmiszeripar, kozmetika stb.
Az ipari kender országos szintű gazdasági szerepének megvalósításához szükséges a megfelelő minőségű és mennyiségű vetőmag, a betakarításhoz szükséges géppark, stb. Jelenleg egy pályázati forrásra várnak és bíznak a kedvező bírálatban.
Jantyik Zsolt a látóutak fontosságáról beszélt. 4 éve kezdték meg látóutak szervezését, amelynek keretében kizárólag 1000 fő alatti lakosú településeket látogatnak az országban. Tapasztalata alapján kivétel nélkül minden településen találhatóak olyan értékek, amelyek gyakorlatilag világon egyedülálló. 37 településen voltak, ebből 17 településen sikeresek adaptáltak jógyakorlatot.
A látóut fogalma abból ered, hogy a középkorban a látónapok alkalmával, látók oldottak meg kényes eseteket, tilos volt hazudni, csak az igazat volt szabad mondani. A látóút innen ered: az igazat látni- az igazat láttatni. A jó gyakorlatokat hírül vinni.
A konferencia végén a jógyakorlatok bemutatása történt rövid prezentációk keretében.
Egyéb hírek

Kihirdették a Zártkert Program nyerteseit
 
Hatalmas volt az érdeklődés a zártkerti területek infrastruktúrafejlesztésére kiírt pályázat iránt – jelentette be sajtótájékoztatóján V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára, amikor kihirdette a Zártkert Program nyertes pályázatait.
 
Az idén első alkalommal hirdette meg önálló programként a Földművelésügyi Minisztérium a zártkerti besorolású földrészletek mezőgazdasági hasznosítását segítő, infrastrukturális hátterét biztosító fejlesztések támogatását célzó pályázatát. A pályázatok támogatására 2 milliárd forint állt rendelkezésre, projektenként maximálisan 10 millió forint értékben.
 
A pályázatok szakmai bírálatát végző Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft-hez a megadott határidőig 688 támogatási kérelem érkezett be postai úton, ebben az önkormányzatok több mint 6,5 milliárd forint támogatási összeget jelöltek meg. A formai ellenőrzést és hiánypótlást követően végül 495 pályázatot fogadtak be és értékeltek a szakemberek.
A Földművelésügyi Minisztérium döntése alapján az idén 198 nyertes önkormányzat tudja megvalósítani fejlesztési terveit. A közel három és félszeres túligénylés is azt mutatja, hogy országos szinten óriási igény mutatkozik a zártkerti területek rendbetételére, a mezőgazdasági hasznosítást segítő, infrastrukturális háttér megteremtésére – foglalta össze V. Németh Zsolt.
 
A benyújtott pályázatok közül Zala megyéből érkezett a legnagyobb igény, 121 pályázat összesen 1,1 milliárd forintot meghaladó összeggel. Utána következett Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megye, mindkettőből több mint 70 pályázat érkezett.
 
A döntést követően a nyertes önkormányzatokkal – az egyedi fejlesztési igényekhez igazodva – a minisztérium támogatási szerződést köt, a fejlesztés megkezdéséhez szükséges előleget csak ezután kaphatják meg.
forrás:
www.hoi.hu
Gratulálunk a térségünk nyerteseinek: Baj, Bokod, Dad, Dunaalmás, Gyermely, Magyaralmás, Sárkeresztes, Vértestolna, Zámoly.

 

Első körben mintegy 23 milliárd forint támogatás segíti a falusi turizmus fejlesztését

Többek között a falusi turizmus fejlesztését szolgálja az a mintegy 23 milliárd forint támogatás, amelyet a Miniszterelnökség első körben megítélt a Vidékfejlesztési Program nem mezőgazdasági tevékenységek támogatására meghirdetett pályázata keretében.

A falusi turizmus fejlesztését célzó vidékfejlesztési pályázaton született döntésnek köszönhetően, első körben összesen 550 vállalkozás részesülhet támogatásban. A nyertes vállalkozások csaknem 23 milliárd forintot fordíthatnak többek között falusi szálláshely létesítésére, fejlesztésére, illetve egyéb nem mezőgazdasági termék-, szolgáltatás- és technológiafejlesztésre. A vidéki térségben működő mezőgazdasági mikrovállalkozások projektjeik megvalósítására maximum 50 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek.

A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton folyamatosan fogják megkapni. Fontos hangsúlyozni, hogy a nyertes kérelmek száma és a támogatási összeg a még folyamatban lévő értékelések lezárásával, a közeljövőben tovább fog emelkedni.

A Miniszterelnökség a mostani döntéssel együtt az idei évben összesen 89 milliárd forint vidékfejlesztési kötelezettségvállalást tett, így a Vidékfejlesztési Program keretében már több mint 1200 milliárd forintról, a teljes keret 93%-áról megszülettek a támogatói döntések.

(Miniszterelnökség)
PÁLYÁZATFIGYELŐ
Magyarország legszebb konyhakertjei
 
A program célja, hogy a kertművelők munkája a versenynek köszönhetően kapjon kellő elismerést, és példájuk nyomán minél többen műveljenek konyhakertet, hiszen így az évszázadok során összegyűlt tudás, tapasztalat tovább öröklődhet a generációk között.
Csatlakozásra hívunk tehát minden határon innen és határon túl lévő település önkormányzatát, szervezetét vagy akár magánszemélyét, akik kedvet és erőt éreznek ahhoz, hogy részesei legyenek e programnak: településükön meghirdetik "A legszebb konyhakertek" versenyt, összegyűjtik a jelentkezéseket, lezsűrizik a nevezett kerteket, majd a kategóriák első helyezettjei közül a legszebbeket jelölik Magyarország legszebb konyhakertje országos díjra.
Határidő: 2018.04.30 

 
Az Ovi-Sport Közhasznú Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) fennállása óta 7. alkalommal, idén is meghirdeti pályázatát "Nemzeti Ovi-Sport Program" címen.
 
Az Ovi-Sport Program főbb elemei: Pálya (árnyékoló hálóval) + Eszközkészlet + Képzés + Rendezvény + Program megvalósítás.
A Programban szereplő elemek támogatási intenzitása különböző, mely igazodik a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényhez (a továbbiakban: TAO törvény), a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011 (VI.30.) Kormányrendelethez, valamint az Alapítvány saját célkitűzéseihez.
Az Alapítvány 2018. április 30-ig TAO projekt kérelmet nyújt be a Magyar Röplabda Szövetséghez, a Magyar Kézilabda Szövetséghez és a Magyar Labdarúgó Szövetséghez, mint elbíráló szervezetekhez. Az elbíráló szakszövetség által kiadott határozat kézhezvételét követően az Alapítvány kuratóriuma dönt a nyertes pályázatok kiválasztásról. Az egyes programelemekre fordítható támogatási összegek mértékét az elbíráló szakszövetség határozza meg, emiatt az önrész pontos összegét a Program befejeztével határozza meg az Alapítvány, ami megközelítőleg 4.000.000-4.500.000 Ft lesz, azaz négymillió-négymillió-ötszázezer forint lesz óvodánkként. Amennyiben meghaladja ezt a keretet, úgy a többletköltségeket az Alapítvány vállalja át.
Pályázat előfeltétele: a végső kedvezményezett óvoda rendelkezzen egy 7x14 méter nagyságú, megtisztított, sík (vízszintes) földterülettel.
Pályázó szerv: Az Alapítványhoz az óvodát fenntartó önkormányzat, egyház, egyéb jogi személy vagy civil szervezet pályázhat, ill. az az óvoda, aki a szükséges önrészt valamilyen módon biztosítani képes (saját alapítvány, egyéb támogató, stb).
http://ovi-sport.hu/Palyazat.html
 
A KÖZMŰVELŐDÉS KOLLÉGIUMA NYÍLT PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA

Járási, megyei, országos és nemzetközi hatókörű közművelődési és közösségi események, rendezvények valamint szakmai konferenciák megrendezése.

 
Pályázati feltételek: a pályázó az NKA portálján a regisztrációt megtette.
A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás.
A támogatás forrása: a 2017. évi C. törvény Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről, LXVII. Nemzeti Kulturális Alap fejezet.
Felhívjuk pályázóink figyelmét: pályázni csak közművelődési tematikájú pályázatokkal lehet a 2017. évi közművelődési tevékenységet igazoló OSAP 1438 számú statisztikai jelentés internetes szállítólevelének másolata dokumentum birtokában lehet. Amennyiben a dokumentum nem kerül feltöltésre, az a pályázat érvénytelenségét jelenti.
A rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 50.000.000 Ft
Igényelhető támogatás: programonként 1.000.000 Ft
Maximális támogatási intenzitás mértéke: legfeljebb 100%.
Altéma kódszáma: 205107/114
Pályázók köre: Közművelődési alaptevékenységgel (statisztikai adatlap a 2017. évi közművelődési tevékenységről OSAP 1438) foglalkozó intézmények, önkormányzatok (települési önkormányzat abban az esetben, ha nincs alapított közművelődési intézménye), egyesületek, alapítványok, nonprofit gazdasági társaságok és szakmai szervezetek.
Figyelem! Egy pályázó - a fentieknek megfelelően - a program megrendezőjeként egy pályázatot nyújthat be, legfeljebb három program támogatására.
A pályázati cél megvalósításának időtartama2018. 09.01. – 2018. 12. 31.
bővebben itt: http://www.nka.hu/palyaztatas/aktualis_palyazati_felhivasok/kozmuvelodes_180514

A Vidékfejlesztési Programban még nyitva lévő pályázati felhívások:
 
Éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások támogatása
Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: vízvédelmi és vizes élőhely létrehozása, fejlesztése
Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások
Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: létesítmények kialakítása, fejlesztése
Egyedi szennyvízkezelés
Erdősítés támogatása
Erdő-környezetvédelmi kifizetések
Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása
Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzése
Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások
Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése
Innovációs operatív csoportok létrehozása és innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása
Együttműködések támogatása a rövid ellátási láncok és a helyi piacok kialakításáért, fejlesztéséért és promóciójáért
Szakmai tanulmányutak és csereprogramok
Szolidáris gazdálkodás és közösség által támogatott mezőgazdaság
Erdészeti genetikai erőforrások fejlesztése
Borszőlőültetvény telepítés támogatása
Mezőgazdasági-és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása
A részletekről a www.palyazat.gov.hu oldalon érdeklődhetnek.

 
Jubilál a Virágos Magyarország
Idén 25. alkalommal hirdették meg a környezetszépítő versenyt

A Magyar Turisztikai Ügynökség és a Virágos Magyarország Környezetszépítő Verseny Szervező Bizottsága immár 25. alkalommal indítja útjára hazánk egyik legnépszerűbb mozgalmát, amelyre május 31-ig nevezhetnek a települések.
Ebben az évben több újítással is készülnek a szervezők. Az MTÜ a verseny 25. évfordulója alkalmából egy „Jubileumi díjat” is odaítél majd.
A Virágos Magyarország verseny 1994 óta az ország egyik legjelentősebb és legtöbb lakosát megmozgató kezdeményezése, amelyhez évente mintegy 300 hazai település csatlakozik. Közel hárommillióan dolgoznak azért, hogy a lakókörnyezetük szebb és élhetőbb legyen. 
A verseny egyúttal annak a visszahívó vendégszeretetnek is a példája, amely a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmusfejlesztési stratégiájának egyik fontos pillére – hangsúlyozta az idei versenyt meghirdető sajtótájékoztatón dr. Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója.  – Már megszokhattuk, hogy rekordévet rekordév követ a magyar turizmusban. Azt szeretnénk, ha ez erre a versenyre is igaz lenne, ezért minél több települést arra buzdítok, hogy induljon el az idei megmérettetésen – tette hozzá dr. Guller Zoltán.
A részletekről és a jelentkezésről bővebben itt: http://viragosmagyarorszag.hu/hirek/iden-25-alkalommal-hirdettek-meg-a-kornyezetszepit-versenyt-481


Megjelent a 2018. évi iparfejlesztési pályázat

 
A pályázati kiírás alapvető célja a hulladékhasznosítási rendszerek fejlesztése, összhangban a körkörös gazdaság célkitűzéseivel, a keletkező hulladékok másodnyersanyagként, anyagában történő hasznosításával, a hasznosítás hatékonyságának növelése érdekében a több komponensű hulladékok frakciók szerinti szétválasztásával. A pályázati felhívásban támogathatóak a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok - ezen belül a fa-, papír-, üveg-, műanyag-, fém csomagolási hulladék; gumiabroncs hulladék; elektromos és elektronikus berendezések hulladéka; akkumulátor hulladék – anyagában történő hasznosítását vagy anyagában történő hasznosítása mellett gyűjtését és/vagy előkezelését is végző vállalkozások. A Támogató a tárgyévben az alábbi fejlesztési irányokat határozta meg a felsorolt célrendszerek kialakításával:
1.1. Üveg csomagolási hulladék begyűjtői hálózat fejlesztése
Üveg csomagolási hulladék begyűjtői hálózat fejlesztése az üveg csomagolási hulladék hasznosítási arányának növekedését elősegítő innovatív hulladékgyűjtési rendszereknek megvalósításával (pl. az áruházak, üzletláncok és a HoReCa szektor szereplői részvételével létrehozandó gyűjtői rendszerek). A támogatás területe a gyűjtői rendszerhez kapcsolódó gyűjtőkonténerek, gyűjtőedényzetek beszerzését célozza.
1.2. Anyagmozgató gépek, eszközök beszerzése
Speciális anyagmozgató gépek, speciális gépjármű felépítmények, továbbá a felsorolt gépek kiegészítő eszközeinek beszerzése (pl. targonca, rakodó gép, önrakodó szerkezetek, daruk, speciális szállító konténer, szállítószalag, rakodó kanalak, anyagfogó-, anyagfordító eszközök). Szállító jármű beszerzésére kizárólag technológiai fejlesztéshez kapcsolódóan van lehetőség azonban a szállító jármű beszerzésére fordítandó támogatási igény összege az igényelt támogatás összegének maximum 50 %-át teheti ki.
1.3. Hulladéktömörítő gépek, bálázó gépek beszerzése
1.4. Aprító berendezések beszerzése
1.5. Szennyező- és idegenanyag komponenseket leválasztó rendszerek, hulladék válogató szalagrendszerek kiépítése
Termékdíjköteles termékek hulladékainak anyagában történő hasznosítását elősegítő, a hulladékok szennyező- és idegenanyag komponenseinek leválasztását (mechanikus, biológiai, stb.), elkülönítésételősegítő technológia, gépek, eszközök beszerzése a tisztább hulladékfrakciók előállítása céljából.
1.6. Elhasznált gumiabroncsok anyagában hasznosítását elősegítő fejlesztés támogatása
Nagyméretű gumiabroncsok (pl. mezőgazdasági- és építőipari gumiabroncsok) hasznosítását megelőző, előkészítést elősegítő műszaki alkalmazások kialakításának támogatása.
1.7. Elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladékfrakciók hasznosításának támogatása
1.7.1) Elektromos és elektronikus berendezések hulladékának feldolgozásából származó műanyag frakció fémtartalmának kinyerésére alkalmas berendezések beszerzése.
1.7.2) Elektromos és elektronikus berendezések hulladékának feldolgozásából származó különböző műanyag frakciók kinyerésére alkalmas válogató berendezések (pl. optikai válogató, elektrosztatikus leválasztó) beszerzése.
1.7.3) Elektromos és elektronikus berendezések hulladékának feldolgozásából származó anyagtiszta műanyag frakciók anyagában történő hasznosítását megvalósító technológia megvalósítása, gépsor berendezés beszerezése (pl. PUR hab, kemény műanyagok, égésgátlót tartalmazó műanyagok, ABS).
1.7.4) Elektromos és elektronikus berendezések hulladékának feldolgozásából származó különböző fém frakciók kinyerésére alkalmas válogató berendezések beszerzése.
1.7.5) Elektromos és elektronikus berendezések hulladékának feldolgozásából származó szigeteléssel borított kábelek (nem vas fém hulladékok) hasznosítását elősegítő berendezések, eszközök beszerzése.
1.8. Műanyag-, fa-, papír csomagolási hulladékokat feldolgozó technológiai fejlesztések támogatása a hulladék gyártástechnológiába történő befogadására, primer nyersanyag kiváltása hulladékból előállított másodnyersanyaggal.
1.9. Hulladékanalízis kialakításának támogatása
A termékdíjköteles termékekből származó hulladékok anyagában történő hasznosítását vagy anyagában történő hasznosítása mellett gyűjtését és/vagy előkezelését is végző vállalkozások hulladékanalízissel kapcsolatos támogatása során a hasznosításra kerülő hulladék összetételének, fizikai paraméterének, illetve az előállított termék, anyag minőségi paramétereinek meghatározását elősegítő mérőeszközök, minőségellenőrző, minőségbiztosító eszközök alkalmazásának támogatása a cél.
A pályázati adatlapot és a kiírás részleteit itt találja: http://www.szelektivinfo.hu/iparfejlesztes
 

NAIH adavédelmi számunk: NAIH-138019/2018
Hírlevél leiratkozását  ITT teheti meg.